[2016. december]



Minden munkájából csak ennyi lesz:
irdatlan kézzel néhány kagylót széttör,
s nem épít fel a színes törmelékből
az égvilágon semmit, de kitesz

egy polipot a napfényes homokra,
majd visszamossa, amit kidobott,
s ami egy percre külön csillogott,
máris befalja, ismét sokszorozza,

mégsem jut többre, folyton körbejár,
be sem végzett még, s letörölne már,
mert addig él, amíg valamit alkot,

mint egy festő, előre-hátra lép,
hogy lássa, végül milyen lett a kép,
és igazgatja szüntelen a partot.