Nincsen idő az órákra, a versre,

a szívverésre, akinek ideje 

van, az attól retteg, elmúlik, pedig

csak fél tőle, akár a szabadságtól,

a fal sok mindenre jó, hiányozna

a vad graffitiseknek, a szelíd, hó-

fehér galambot festőknek, a merész

hősöknek, akik át akarják mászni,

hiányozna a megkerülhetetlen

részlet gazdagoknak, a falra festett

ördögnek, a falra hányt borsószemnek,

azoknak, akik a falat támasztják,

csak önmagának nem hiányozna a 

fal, fel sem tűnne neki, ha lebontják,

olyan, akár a mindig fénylő Isten.