[Látó, 2010. január]


 



Az évek
pára-könnyűvé,
majdnem átlátszóvá tettek.


Belélegezlek,
kilélegzel.


Ha szűkül a tér,
zihálásaidban fogyatkozom,
levegő-kapkodásaimban sodródsz.


Olykor arra gondolsz,
ha visszatartanád magad,
mint a gázkamrába zártak,
fuldokolnánk-e hallgatag?