[2013. október]



Olcsó szürke zacskóba gyűjtögetem
elhullt kezeim,
de még így is sok van belőlük
egy ilyen keskeny zongorához,
egy ilyen bizonytalan oktávhoz.

Tisztában vagyok, gondoltam, hogy nem maradhatok
ártatlan egy ilyen szeles reggelen,
az ember részt vesz ébredéskor bizonyos merényletekben
kisujjal, mutatóujjal vagy csak könyékig.

Nem látta senki, nehéz megmondani,
egy cipőtalp, amin sokat járok,
bőr és bőr, vaksi egyenlőség,
bizonytalan oktáv.