Lombok között a fény neszez,
homály nyirkos könnye cseppen,
zöld rianású rengeteg
egymás hátának vetetten.

Köröttük a visszahőkölt
részletek bozóttüze ég,
szerteágazó ragyogás
kardélébe dől az árnyék.

Utána csend. Csepeg a fény
az ég szárítókötelén.