[2015. december]



Itt még kemény a fa, és lombtalan.
De rajongó kis füvek hadát
tűri meg a lábánál alább.
S két hintát is tart csontosan.

Fekete lombcsokor, fekete égitest.
A Nap, a Hold.
Az ág alatta meghajolt.
És jobbra állt a fa.
(Tán mégis éjszaka.)

Mint hogyha Lorca
narancsfa alatti szerelme volna.
A fa helyreállt, hogy olvasni tudjuk: balról jobbra.
Árnyékot vet a csillagokra.