[2018. december]



Belefáradtam a megtestesülésbe,
fabulába és történelembe,
távolról üdvözlöm a profi hírverőket.
Ami megszakítja álmaim műszakát,
az csak a színek, a szavak martaléka.

Keress egy más formát. Így szól az ítélet,
amit most látsz, egyre elvontabb lesz,
perspektivikus enciklopédia, vagy más,
felfoghatatlan elvonatkoztatás.
Vajon most fordított látószögben állsz?

Beköltöztél sokadik arcomba,
kerítést emelt organizmusom
a ragaszkodó dallamok köré.
Rögeszmém lett, kórkép – a látszat.

Kihantollak néha mint élményt, emléket,
önérzetemet fényesre sikálom,
nem indul útnak az, ami lefékez

a kérlelhetetlen végállomáson.