[2018. MÁJUS]

---

Visszatetsző szavaid hallatára,
Egy sós napon, a belföld lombjai
Míg tajtékként fröccsentek szélirányba,
Elgondoltam: most kezd áramlani,
Túl a Matinicuson, most tör át
A szoroson az ár és zúg, rohan,
Hallani a vészjelző síp szavát,
Gyerek sivít, ajtót csap szélroham;
És az őszben férfiak után
Északra néz minden szigeti nő,
Szoknyájuk csattog, tar kertek során,
A kezükben nyirkos dáliatő.
Kitartásuk délre hajtó szelének
Ereje szádra fojtott minden érvet.


VÁRADY SZABOLCS fordítása